Amikor Castells fő rendszerező és kritikai művében az „Információs kor” fő problémáit a valós idejű eseményekkel együtt rendkívüli részletekbe menő akadémiai alapossággal, ahhoz kapcsolódó fogalomrendszert is alkotva elsőként körülírta, lényegében megteremtette az információs társadalomról, mint elméleti konstrukcióról való gondolkodás tudományos alapjait.
A mű létrejötte óta a számtalan nemzetközi reflexión és kritikán túl (ezek közül a hálózati társadalom elméletéhez ld. Webster 2002, Webster 2004 vagy Collins 1999, valamint nagyon jó áttekintését nyújtja a műnek Stalder2006) ehhez ő maga is sok helyen hozzátett, ahol hiányosnak vagy ellentmondásosnak érezte (pl. Castells 2004), valamint pontosította és aktualizálta korábban kifejtett gondolatait (pl. Castells 2001, Castells 2009). Ilyen tekintetben az eredeti munka nevezhető egyszerre normatívnak és paradigma-megalapozó etalonnak, valamint egy folyamatosan frissülő, a kor változásaival, a technológia és a társadalom evolúciójával folyamatos párbeszédben lévő, szellemi felépítménynek.
Figyelembe véve, hogy évtizedes kutatómunkát igénylő megállapításai a folyamatok statisztikai adatforrásokból táplálkozó leírásától, valamint az elméleti háttéranyag áttekintésétől és felidézésétől kezdve az emberi civilizáció, a gazdaság, a társadalom, a szervezetek és az egyének kapcsolatainak aktuális diagnózisán át a lehetséges jövőbeli áramlatok széles skálán való megpendítéséig tartanak, magától adódik a kérdés, hogy húsz év távlatából lehet-e, tudjuk-e verifikálni megállapításait.